Financial Times március 16-i  jelentése szerint az Oroszország és Ukrajna közötti tizenöt pontból álló megállapodás-tervezet értelmében Kijev lemondana NATO-tagsági törekvéseiről és elfogadná a területi változásokat, cserébe pedig biztonsági garanciákat kapna.

Az FT szerint, amely három, a tárgyalásokban részt vevő személyre támaszkodik, Ukrajna és Oroszország jelentős előrelépést ért el egy 15 pontból álló előzetes béketervvel kapcsolatban, amely tűzszünetet és orosz kivonulást tartalmaz – amennyiben Kijev semlegességet hirdet és elfogadja fegyveres erőinek korlátozását.

A javasolt megállapodás, amelyet az ukrán és orosz tárgyalófelek a jelentések szerint hétfőn (március 14-én) tárgyaltak meg először teljes egészében, magában foglalná, hogy Kijev lemond a NATO-csatlakozási törekvéseiről, és ígéretet tesz arra, hogy nem fogad külföldi katonai bázisokat vagy fegyvereket, cserébe az olyan szövetségesek védelméért, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Törökország – mondták a források.

Az ukrán biztonságra vonatkozó nyugati garanciák jellege – és azok elfogadhatósága Moszkva számára – még nagy akadálynak bizonyulhat bármilyen megállapodás előtt.

A legnagyobb akadály azonban a jelentések szerint továbbra is Oroszország azon követelése, hogy Ukrajna ismerje el Moszkva szuverenitását a Krím felett, amelyet Oroszország 2014-ben elfoglalt és annektált, valamint a két Oroszország által ellenőrzött úgynevezett “köztársaság”, Donyeck és Luganszk függetlenségét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán kijelentette, hogy a béketárgyalásoknak olyan, Ukrajna számára tisztességes megállapodáshoz kell vezetniük, amely megbízható biztonsági garanciákat tartalmaz, amelyek megvédik Ukrajnát a jövőbeli fenyegetésektől.

“Ma, most tudunk és kell harcolnunk. Meg tudjuk és meg kell védenünk az államunkat, az életünket, az ukrán életünket. Tárgyalhatunk és tárgyalnunk kell egy igazságos, de méltányos békéről Ukrajna számára, valódi biztonsági garanciákról, amelyek működni fognak” – mondta videóbeszédében.

Ukrajnának a közelmúltban problémás tapasztalatai voltak a biztonsági garanciákkal kapcsolatban.

Az 1991-es úgynevezett budapesti memorandum megtiltotta az Oroszországi Föderációnak, az Egyesült Királyságnak és az Egyesült Államoknak, hogy katonai erővel vagy gazdasági kényszerrel fenyegessék vagy alkalmazzák Ukrajnát, cserébe azért, hogy Kijev lemondjon a területén állomásozó szovjet nukleáris arzenálról.

Ez a memorandum azonban nem akadályozta meg Oroszországot abban, hogy 2014-ben és 2022-ben megtámadja Ukrajnát, és nem biztosította az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok érdemi támogatását sem.

A Kreml a maga részéről szerdán azt közölte, hogy a Kijevvel folytatott tárgyalások során lehetséges kompromisszumként egy semleges, Ausztria vagy Svédország mintájára saját hadsereggel rendelkező Ukrajnát vizsgálnak.

“Ez egy olyan változat, amelyről jelenleg tárgyalnak, és amely valóban kompromisszumnak tekinthető” – idézte Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét a RIA hírügynökség az Oroszország által “különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai akció 21. napján, amelynek eddig több ezer halálos áldozata volt és hárommillió ukrán vált menekültté.

Peszkov Vlagyimir Medinszkij, Oroszország főtárgyalójának megjegyzéseit kommentálta, aki korábban az állami televíziónak nyilatkozott: “Ukrajna a semleges demilitarizált állam osztrák vagy svéd változatát kínálja, ugyanakkor egy olyan államot, amelynek saját hadserege és haditengerészete van”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a tárgyalásokon “teljesen konkrét megfogalmazások” “közel állnak a megegyezéshez”.

A háború befejezése éppúgy érdeke Ukrajnának, amelynek lakossága megdöbbentő atrocitásokat szenvedett el, mint Oroszországnak, amely katonai hadjáratával küszködik, és nemzetközi páriává vált, bénító szankciók alatt áll, és közel áll ahhoz, hogy nem teljesíti nemzetközi adósságát.

Nem világos, hogy a nyugati szankciók feloldása része-e a béketervnek.

Forrás: Financial Times/ Euractiv

(Visited 17 times, 1 visits today)