Forráskép megtekintése

Egy nemrégiben elvégzett, 12 uniós tagállamot vizsgáló közvélemény-kutatással alátámasztott jelentés szerint 5-ből 1 európai polgár érzi magát “szabadnak” a mindennapi életében. A világjárvány előtt 64% nyilatkozott úgy,  hogy szabadnak érzi magát.

Tizennyolc hónappal a COVID-19 európai kitörése után a mély földrajzi és generációs szakadékok azzal fenyegetnek, hogy számos uniós országban átformálják a polgároknak az állam szerepével és a szabadság eszméjével kapcsolatos hozzáállását – derül ki az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) által a héten közzétett, közvélemény-kutatásokkal alátámasztott új jelentésből.

Az ECFR 12 EU-tagállamban – amelyek együttesen több mint 300 millió polgárt számlálnak, és az EU GDP-jének 80%-át adják – végzett felmérése szerint az európaiak többsége (54%) úgy érzi, hogy a koronavírus világjárvány “egyáltalán nem érintette”.

Európában jelentős generációs szakadék tátong a világjárvány hatásait illetően. Míg a 60 év feletti válaszadók majdnem kétharmada (64%) azt állítja, hogy a COVID-19 nem járt személyes következményekkel, addig a 30 év alattiak körében ez az arány 43%-ra csökken.  A 60 év felettiek körében Spanyolország, Portugália, Magyarország és Lengyelország számítanak kiugrónak, ahol a többség úgy érzi, hogy a válság hatással van rájuk.

● A fiatalabb európaiak sokkal inkább megkérdőjelezik a kormány által előírt korlátozásokat. A 30 év alattiak 43%-a úgy véli, hogy a nemzeti kormányok “ürügyként” vezették be a zárlatokat, hogy “ellenőrizhessék a nyilvánosságot” (20%), vagy hogy azt a látszatot keltsék, hogy “ők irányítják a helyzetet” (23%). A 60 év felettiek 71%-a úgy véli, hogy a zárlatok a vírus terjedésének korlátozását szolgálják.

● Páneurópai szemszögből nézve azonban a legtöbb polgár bízik az országuk koronavírus elleni stratégiái mögött álló motivációkban. A válaszadók csaknem kétharmada (64%) összességében úgy véli, hogy a lezárásokat a vírus terjedésének megfékezése érdekében vezették be.

● A korlátozások alkalmazásával kapcsolatban, azok körében, akik arról számoltak be, hogy a betegség vagy a gyász érintett, a válaszadók többsége Magyarországon (71%), Dániában (62%), Bulgáriában (56%), Portugáliában (55%) és Ausztriában (52%) úgy véli, hogy a kormányuk beavatkozása “nagyjából helyes” volt. Ezzel szemben Svédországban a többség (52%) azok közül, akik arról számoltak be, hogy a betegség vagy a gyász érintett – Franciaországban (42%) és Németországban (40%) pedig többségi arányban – úgy véli, hogy a korlátozások “nem voltak elég szigorúak”. Eközben Lengyelországban az ECFR felmérésében az egészségi állapotukban érintett válaszadók legnagyobb hányada (43%) úgy nyilatkozott, hogy szerintük a korlátozások “túl szigorúak”.

Forrás: ECFR

(Visited 5 times, 1 visits today)