Az Európai Unió úgy halad előre az általa vállalt kibocsájtás-csökkentésben, hogy bizonyos lobbiknak engedve, támogatja a kibocsájtókat.
Az Európai Parlament ipari bizottságának tagjai megszavazták a fosszilis tüzelőanyagok közül a gázra nyújtott támogatások 2027-ig történő meghosszabbítását. E döntéssel olyan potenciális kiskaput nyit a szennyezés előtt, amely a környezetvédők szerint katasztrofális hatással lenne az éghajlatra, ha törvénybe iktatnák. Ugyanis a döntést még az Európai Parlamentnek el kell fogadnia.
A döntés értelmében az EU 2027 végéig továbbra is támogathatja a földgázvezetékeket, amennyiben a gázt nem meghatározott mennyiségű hidrogénnel keverik. A fosszilis gázból és megújuló forrásokból is előállítható hidrogént a döntéshozók a 2050-ig megvalósítandó nulla károsanyag-kibocsátás eléréséhez szükséges lépcsőfoknak tekintik.
Az ipari bizottság megszavazta azt is, hogy a földgázprojektek – például a csővezetékek és tároló létesítmények – különleges státuszban részesülhessenek, ami felgyorsítja a jóváhagyásukat, bár kizárta, hogy az ilyen projektek uniós támogatásokhoz jussanak. Becslések szerint 50-70 földgázprojekt kaphatná meg a „közös érdekű projekt” státuszt, amely egy olyan uniós jóváhagyási pecsét, amely segít a terveknek a tervezőasztalról való elindulásban, a finanszírozáshoz való hozzáférésben és az uniós versenyszabályok alóli mentességben.
A Global Witness kampánycsoport becslése szerint mintegy 70 földgázprojekt lehet jogosult, amelyek évente 213 millió tonna CO2-kibocsátást termelnek, ami megfelel Németország 2018-as szénégetésének.
Az Európai Parlament képviselői alig három hónappal azután hagyták jóvá a transzeurópai energiainfrastruktúráról szóló uniós rendelet két vitatott módosítását, hogy az Európai Bizottság kijelentette: a világ az éghajlati válság kezelésének „sorsdöntő évtizedébe” lép. A Bizottság eredeti „Ten-E” szövege a földgázprojektek különleges státuszának eltörlését javasolta az Unió azon törekvésének részeként, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást.
Forrás: The Guardian
