The rule of law in Europe is not negotiable – European integration | IPS  Journal

Európa vezető online hírújságja, a Politico vezető cikkben elmélkedik arról, hogyan lehetne az Európai Uniónak “megszabadulnia” a magyarok és lengyelek által okozott gondoktól.

“A jogállamiság fejfájása komoly migrénné kezd válni – de úgy tűnik, senki sem tud ellenszert. Az évek óta tartó összecsapások, amelyek az uniós intézményeket és számos tagországot Lengyelország és Magyarország ellen hangoltak, az elmúlt hónapokban még súlyosabbá váltak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányát széles körben elítélték a LMBTQ+-ellenes jogszabályok miatt, míg a lengyel hatóságok gyakorlatilag kijelentették, hogy nem fogadják el az uniós jog elsőbbségét.

Brüsszel különböző erőfeszítései – a jogi fellépéstől kezdve a finanszírozás megvonásával való fenyegetésig – azonban nem vezettek irányváltásra Varsóban vagy Budapesten. Ehelyett úgy tűnik, hogy a két lázadó tagállam és az EU politikai magja közötti szakadék a blokk értékeit illetően még tovább mélyül. Mindez egy alapvető kérdést vet fel: Mi lesz ennek a vége? ” -teszi fel a kérdést a lap, majd latolgatni kezdi a különböző megoldási lehetőségeket:

1. lehetőség, fokozni a pénzügyi nyomást a két ország ellen

” Ha Brüsszel fokozza a nyomást vagy jelentős pénzügyi szankciókat vezet be, az arra kényszerítheti Varsót és Budapestet, hogy visszalépjen néhány ellentmondásos politikájától.
Az Európai Bizottság máris elhalasztotta Lengyelország és Magyarország pandémiát követő gazdasági terveinek jóváhagyását, jelezve ezzel, hogy a két országnak engedményeket kell tennie ahhoz, hogy hozzáférjen a több milliárd eurós uniós gazdaságélénkítési támogatáshoz.”
Erre már megszületett a magyar kormány válasza, nem engednek semmilyen uniós nyomásnak, inkább lemondanak a pénzről.

2. lehetőség, bíróság elé állítani a két országot

Ez sem vezethet eredményre, mert ahogy azt Lengyelország esetében láttuk, fittyet hányhatnak a bírósági döntésre, még abban az esetben is, amennyiben Lengyelország nem hajlandó eleget tenni az Európai Unió Bírósága által hozott ítéleteknek, jelentős bírságokra számíthat. A Politico szerint azonban itt van némi remény, mert a lengyel kormánykoalíció mérsékeltebb része szerint – amelynek tagja Mateusz Morawiecki miniszterelnök is – nem biztos, hogy hajlandó elveszíteni a pénzt és szembenézni a Bizottsággal való végső összeütközéssel. Lehetséges, hogy a kormány legalább a bírák fegyelmi kamarájával kapcsolatos álláspontját megváltoztatná, ami most a legfőbb vitás pont.

3. lehetőség, ha a jelenlegi kormányzó pártok veszítenek a következő választáson

“Ha a következő években a lengyelországi és a magyarországi kormánypártok elveszítik a hatalmat a választásokon, az szinte biztosan enyhítené a Brüsszellel és más uniós kormányokkal fennálló feszültséget. A magyarok 2022 tavaszán járulnak az urnákhoz, míg Lengyelországban várhatóan 2023-ban tartják a saját parlamenti választásokat.
A magyarországi kormányzó Fidesz és a lengyelországi Jog és Igazságosság (PiS) párt olyan ellenzéki erőkkel néz szembe, amelyek széles körben EU-pártiak, és amelyek ígéretet tettek arra, hogy megválasztásuk esetén visszatérnek a demokratikus normák tiszteletben tartásához.”

4. Ki kell vágni Magyarországot és Lengyelországot az EU-ból

Elméletileg Lengyelország és Magyarország kiléphet az EU-ból, vagy legalábbis más tagállamok politikailag a kilépés felé terelhetik őket – még akkor is, ha ennek esélye jelenleg igen csekélynek tűnik. A felmérések többször kimutatták, hogy mind Magyarország, mind Lengyelország polgárai támogatják az uniós tagságot. Az Eurobarometer 2020-2021 téli felmérése szerint a lengyeleknek mindössze 39 százaléka, a magyaroknak pedig 28 százaléka gondolja úgy, hogy országuk az EU-n kívül jobban tudna szembenézni a jövővel. Mindkét kormány nagymértékben részesült az uniós forrásokból, és a lengyel Morawiecki többször is kijelentette, hogy nem áll szándékában kilépni.

Bárhogy is lesz, a Politiconak csak egy megoldás nem jut eszébe. Az, hogy talán a probléma magában az Európai Unió jelenlegi politikájában, az úgynevezett “európai értékeiben” rejlik, amelyek nem mások, mint a liberális diktatúrának eszközei. Ugyanis a liberalizmus szabadság eszméjéből szabadosság lett, a tagállamok egyenlőségét felváltotta a brüsszeli központ felsőbbsége. Ezekre a problémákra miért nem hajlandó Európa vezető lapja felfigyelni? Talán az Uniót kellene megreformálni, és nem az EU-nak saját tagállamai ellen központi diktatórikus eszközökkel fellépni.

Forrás: Politico

(Visited 49 times, 1 visits today)