Forráskép megtekintése
Az uniós adatok szerint 2021 augusztusában több mint 1400 albán kért menedéket az EU tagállamaiban, ami 46%-os növekedést jelent júliushoz képest, és több mint kétszerese a júniusi adatnak, ami a járvány előtti tendenciát idézi elő. A megalapozatlan menedékkérelmek számának csökkentése az uniós csatlakozás egyik feltétele, amelyet az Európai Bizottság szerint Albánia teljesített.

A számok magasabbak voltak, mint a járvány előtti hónapokban, amikor 2020 februárjában 1124, 2020 januárjában pedig 1122 kérelmet nyújtottak be. 2019 decemberében 1532, novemberben pedig 1672 volt, ami arra utal, hogy a jelenlegi számok visszatérnek a COVID-19 járvány kitörése miatt megállt trendhez.

Az augusztusi kérelmek közül 1200 volt az első alkalommal benyújtott kérelmek száma, és mintegy 230 volt az újbóli kérelmek száma. Albániában augusztusban több menedékjog iránti kérelem érkezett, mint Ukrajnából, Koszovóból, Szerbiából, Montenegróból, Észak-Macedóniából, valamint Bosznia-Hercegovinából együttvéve.

Az európai kontinensről Albánia adta be a harmadik legtöbb menedékjog iránti kérelmet az uniós országokba. Az első helyen Törökország állt 3066 kérelemmel, majd Grúzia következett 1524-gyel, Albánia, végül Moldova 1139-gyel.

Az EU-ban 2021 januárja óta összesen 283 albán kapott menekültstátuszt, illetve kiegészítő védelmet annak ellenére, hogy Albánia “biztonságos” származási országnak számít. Eközben több mint 3500 ügy még mindig nem zárult le.

Az EU statisztikai hivatala megjegyezte, hogy “az albánok két év óta először csatlakoztak az EU-ban nemzetközi védelmet kérelmező 10 fő nemzetiséghez”.

2008 és 2021 között csaknem negyedmillió albán kért menedéket valamelyik uniós tagállamban, nem számítva az Egyesült Királyságot, ahol csak 2020-ban 7000 kérelem érkezett.

A számok 2020-ban a világjárvány miatt némileg csökkentek, de mióta az utazási intézkedéseket visszavették, a számok ismét emelkedtek.

Az országban végzett különböző jelentések szerint a menedékkérelmek gyakori okai között szerepel a munkahelyek hiánya, az alacsony bérek, a korrupció és a gyenge jogállamiság. Sokan kérnek menedéket “vérbosszú”, a bosszúállás egy formája, a szervezett bűnözésben való részvétel, bűncselekmények, például emberkereskedelem áldozatai, sőt politikai üldöztetés miatt is.

Aggasztó tendencia figyelhető meg a kísérő nélküli kiskorúak menedékkérelmét illetően is. A feltételezések szerint mintegy 60 000-en maradtak az országban, és a helyi gyermekjogi civil szervezetek parlamenti vizsgálatot kezdeményeztek hollétük megállapítására.

Forrás: Euractriv
(Visited 3 times, 1 visits today)