Az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból újra rámutatott, hogy az Európai Unió képtelen bármilyen határozott lépésre a migránskérdéssel kapcsolatban.  Az újonnan előállt helyzetet a tagországok nemzeti szinten kénytelenek kezelni.  Németország és Hollandia szerdán közölte, hogy csatlakozik az osztrák, belga, dán és görög kollégáihoz, és a két ország kormánya levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérik, hogy az EU engedélyezze az afgán migránsok kitoloncolását, ha menedékjogi kérelmüket elutasítják.

ugyanakkor Afganisztán júliusban sürgette az EU-t, hogy három hónapra szüntesse be az afgán migránsok kényszerkitoloncolását, mivel a biztonsági erők a tálibok offenzívája ellen küzdenek az augusztus 31-i teljes amerikai katonai kivonulás előtt Afganisztánból.

A tálibok egy hét alatt 10 tartományi fővárost foglaltak el villámoffenzíva keretében, legutóbb a Kabultól mindössze 150 kilométerre fekvő, stratégiai fontosságú afgán várost, Ghaznit. Az amerikai báb afgán kormány mostanra gyakorlatilag elvesztette Észak- és Nyugat-Afganisztán nagy részét, és csak egy elszórtan elhelyezkedő, vitatott városok maradtak a kezében.

Mindez azt jelenti, hogy az afgán menekültek (migránsok), azok is, akiknek a menedékjogát visszautasították a hatóságok meghatározatlan ideig Európában maradnak. Felmerül a kérdés, hogy vajon a tálibok hány ügynöke van közöttük. Erre azonban senki nem keresi a választ, erre majd akkor kapunk csattanós feleletet, amikor ezek az ügynökök valamelyik európai fővárosban megkezdik működésüket terrorcselekményeket végrehajtva.

Forrás:AFP/NapiEU