Forráskép megtekintése

Amikor – mintegy  két évvel ezelőtt – megalakult a jelenlegi Európai Bizottság, annak elnöke, Ursula von der Leyen  az ígérte, hogy visszahelyezik az Európai Uniót világ térképére. Nos, ez nem sikerült eddig, sőt, az Európai Unió egyre gyengébben szerepel, a kudarcok egész sorát mutatja fel  Afganisztántól Aukusig. Miközben az Európai Bizottság bizonytalankodik, eközben az elmúlt években kínai és orosz finanszírozású infrastrukturális projektek jelentek meg Szerbiában és számos más nyugat-balkáni országban.

Afrikában, ahol az EU mindig is fő partnernek tekintette magát, a Peking által finanszírozott közmunkák és közlekedési projektek sora az elmúlt évtizedben sokkal nagyobb politikai és gazdasági befolyást biztosított Kínának.  Nem is beszélve azokról a hatalmas pénzösszegekről, amelyeket Kína az Övezet és Út programja keretében Közép-Ázsiába és Kelet-Európába pumpált.

Eközben az EU egyre lejjebb szorult a rangsorban, és most Japán, Törökország, az Egyesült Királyság és India is növelni akarja saját piaci részesedését.

Lehet, hogy az EU egy kicsit későn kapcsolódik be a játékba, de ettől a héttől kezdve legalább van saját beruházási terve. A Global Gateway néven ismert program 300 milliárd euróval rendelkezik, amely az infrastrukturális, digitális és éghajlati projektek finanszírozására szolgál, és amely “megerősíti az európai ellátási láncokat, fellendíti az EU kereskedelmét és segít az éghajlatváltozás elleni küzdelemben”.

Ezek ésszerű prioritások.

De honnan van a pénz?

A probléma az, hogy bár 300 milliárd euró sok pénznek tűnik, ezt a számot azonban nem vehetjük névértéken. A “Team Europe”, azaz az uniós intézmények és a tagállamok “akár 300 milliárd eurónyi beruházást is mozgósítanak” – állítja az Európai Bizottság.

Ha közelebbről megvizsgáljuk a részleteket, kiderül, hogy 18 milliárd eurót az EU költségvetéséből fognak előteremteni, ami átlagosan kevesebb mint 3 milliárd eurót jelent évente.  A fennmaradó összeget a Bizottság reményei szerint a tagállamok és a magánszektor állja majd össze. Ahhoz képest, hogy a Morgan Stanley szerint Kína 2027-ig 1,3 billió (!) dollárt fog befektetni az Övezet és Út projektjeibe, a Global Gatewy aprópénznek tűnik.

Ehelyett a program “összekapcsolja az intézményeket és a befektetéseket, a bankokat és az üzleti közösséget” – mondta von der Leyen.

Más szóval, a Bizottság azt reméli, hogy az Európai Beruházási Bank és a fejlesztési pénzintézetek fogják a hitelezés nagy részét előteremteni egy kis mennyiségű magvető tőkére alapozva.

Ez az elmúlt évtized megközelítése. Ha az EU valóban Pekinggel akar versenyre kelni a tengerentúli befektetések terén, akkor nagyobb ambíciót kell mutatnia, és több készpénzt kellene elővennie.

Forrás: Euractiv
(Visited 3 times, 1 visits today)