Forráskép megtekintése

A Boszniai Szerb Köztársaság vezetőjének szeparatista álláspontja csak a jéghegy csúcsa a bosznia-hercegovinai válságban.  A boszniai szerb politikai vezető, Milorad Dodik csak azért fenyegetőzhet komolyan a függetlenség és a saját hadsereg megteremtésével, mert Oroszország teljes támogatását élvezi, és egyelőre mindketten ki tudják használni a megosztott és gyenge Európát a Nyugat-Balkán számos kérdésében.

Oroszország egyelőre meggondolatlanul a nemzetközi színpadon maximálisan előtérbe helyezi magát. Képes zsarolni az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait, az Egyesült Államokat, Franciaországot és Nagy-Britanniát, hogy keresztülvigye saját érdekeit Bosznia-Hercegovinában. Nemrégiben Moszkvának sikerült meggyengítenie a főképviselő pozícióját, akinek az 1995-ös daytoni megállapodás végrehajtását kellene felügyelnie.

Oroszország csak azzal a feltétellel egyezett bele az EUFOR Althea nemzetközi békefenntartó erők jelenlétének  meghosszabbításába, hogy a főképviselőt többé nem említik a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatában, pláne  nem, hogy személyesen jelentsen az ENSZ-testületnek.

Az EU és az USA, bár Biden vezetésével ismét együttműködik a Nyugat-Balkánon, úgy tűnik, hogy Dodik kedvébe kívánnak járni, őt támogatni. Ha azzal jutalmazzák, hogy a szövetségi szint rovására több hatáskört próbálnak biztosítani a két bosznia-hercegovinai entitásnak a biztonsági ügyekben, az Bosznia-Hercegovina egészét gyengíti. Emellett ellentmond az RS vezetése elleni szankciókról szóló elképzelésnek.

A gazdasági szankciók azonban kontraproduktívak lennének Bosznia-Hercegovina egészének törékeny gazdasága miatt, és tovább növelnék a munkanélküliség amúgy is nagyon magas szintjét, különösen a fiatalok körében. Ne felejtsük el, hogy az 1992-ben 4,5 millió lakosú ország lakossága a 3 millióhoz közelít, ami pusztító és példátlan agyelszívást jelent.

Forrás: The Brussels Times

(Visited 10 times, 1 visits today)