Az ENSZ emberi jogi főbiztosa és a nemzetközi emberi jogi szervezetek követelik az indiai megszállás alatt álló Kasmírban lévő politikai foglyok, köztük Khurram Parvez azonnali szabadon bocsátását.

Az indiai Nemzeti Nyomozó Ügynökség (NIA) 2021. november 22-én, hétfőn letartóztatta a világhírű emberi jogi aktivistát, Khurram Parvezt a kasmíri fővárosban, Srinagarban lévő lakóhelyén és irodájában tartott razzia során.   Parvez úr őrizetbe vételének jogalapja tisztázatlan, és jogi képviselőit nem engedték bejutni hozzá.

A jelentések szerint Parvez urat nemrégiben 3 hetes bírói őrizetbe helyezték, és a hírhedt újdelhi Tihar börtönbe szállították. Ez az a börtön, ahol India 2013. február 9-én felakasztotta Muhammad Afzal Gurut és 1984. február 11-én Muhammad Maqbool Buttot. Holttestük a börtön területén maradt eltemetve, családjaik soha nem kapták vissza földi maradványaikat. Az indiai hatóságok legújabb lépése miatt a jóérzésű emberek aggódnak a testi épségéért és különösen az életéért.

Parvez úr nemzetközi hírnévre tett szert az indiai megszállás alatt álló Dzsammu és Kasmír vitatott területen elkövetett emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos kutatásai, valamint a kasmíri nép önrendelkezési jogának ügyében folytatott tevékenysége révén. Jelenleg az Ázsiai Szövetség az Önkéntes Eltűnések Ellen (AFAD) elnöke, amely a Dzsammu és Kasmírban, Srinagarban székelő, különböző kampány-, kutatási és érdekvédelmi szervezetek koalíciója, amely figyelemmel kíséri és kivizsgálja az emberi jogok megsértését a területen.

Emellett a Jammu Kasmír Civil Társadalmi Koalíció (JKCCS) programkoordinátora.  Ő a szerzője a “STRUCTURES OF VIOLENCE the Indian State in Jammu & Kashmir” című riportkönyvnek, és a 2006-os Rebook Emberi Jogi Díj kitüntetettje. Ő az elnöke az Asian Federation Against Involuntary Disappearances (Afad) nemzetközi jogvédő szervezetnek, amely a Kasmírban és Ázsia más részein történt erőszakos eltűnésekkel foglalkozik.

2016-ban az indiai hatóságok letartóztatták Parvez urat egy nappal azután, hogy megtiltották neki, hogy Svájcba utazzon, hogy részt vegyen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 33. ülésszakán, és a vitatott közbiztonsági törvény (PSA) alapján vádat emeltek ellene, amely lehetővé teszi a vád nélküli, akár két évig tartó fogva tartást. Parvez messze nem az egyetlen személy, aki az indiai kormány brutalitásától szenved. A törvénytelenül letartóztatott politikusok, újságírók, emberi jogi aktivisták listája túl hosszú.

Parvez úr munkája az indiai megszálló erők által az ellenőrzési vonal saját oldalán elkövetett égbekiáltó emberi jogi visszaélések dokumentálásában arra szolgált, hogy rávilágítson az indiai politika elnyomó jellegére Kasmírban. Munkája lehetetlenné tette továbbá, hogy a nemzetközi közösség passzívan szemet hunyjon az ártatlan civilek eltűnése, a bírósági eljárás nélküli gyilkosságok, a nemi erőszak fegyverként való alkalmazása a nők ellen, sőt, az Indiát elvhű demokráciának feltüntető fikció minden aspektusa felett.

Bűn, hogy az indiai hadsereg személyi állománya továbbra is részt vesz az emberiség elleni bűncselekményekben a megszállt területen, Dzsammuban és Kasmírban.  Ezek a tevékenységek sértik a genfi egyezményt és a nemzetközi jogot.
Európa szereti magát a globális emberi jogok őrének tekinteni. De ha Európa meg akarja őrizni hitelességét ebben a szerepében, akkor aktívan fel kell használnia befolyását a Genfi Egyezményt egyértelműen megsértő országok magatartásának megváltoztatására, és nem szabad a véletlenre hagyatkoznia a partnerek viselkedésének megváltoztatásában.

Az Európai Unió alapja az emberi jogokon alapul, de nem értjük, hogy miért nem történik érdemi reakció India ellen, hogy megállítsa a vagyonrombolás, a civilek megölése és a gyermekek elleni légfegyverek használata ellen. Vajon a gazdasági és geopolitikai érdekek fontosabbak, mint ártatlan emberek életének megmentése egy távoli területen? Az Európai Unió vezetőinek és politikusainak kiváró magatartása, akik elhatárolódnak a jelenlegi eseményektől, többé nem elfogadható.

Az európai politikusok, az Európai Unió döntéshozói, az ENSZ és a világ emberi jogi szervezetei is lépjenek fel, és gyakoroljanak nyomást az indiai kormányra, hogy hagyja abba az emberi jogok megsértését az indiai megszállás alatt álló Dzsammuban és Kasmírban, és késedelem nélkül engedje szabadon az összes politikai foglyot, beleértve Khurram Parvezt is.

Dzsammu és Kasmír elnyomott népe minden reményét a nemzetközi közösségbe és az EU-ba helyezi, hogy segítségükre siet. Meddig kell még várniuk?

Forrás: Barcs Endre
(Visited 11 times, 1 visits today)