Forráskép megtekintése

Az Európai Bizottság új kohéziós jelentése azt mutatja, hogy az állami beruházások nagy része az uniós kohéziós alapokból származik, nem pedig magukból a tagállamokból, amelyek saját beruházásait az uniós költségvetési szabályok korlátozzák.

Számos uniós tagállam részesül az uniós kohéziós alapokból származó finanszírozásból, de a közép- és kelet-európai országok, a balti államok, Görögország és Portugália azok közé tartoznak, amelyek a legtöbbet részesülnek belőle.

A 2014 és 2020 közötti időszakban ezekben az országokban az állami beruházások átlagosan több mint felét az EU finanszírozta – derül ki az EU Bizottság 8. kohéziós jelentéséből.

“A kohéziós finanszírozás a 2007-2013-as programozási időszak és a 2014-2020-as programozási időszak között a teljes közberuházás 34%-áról 52%-ra nőtt” – áll a jelentésben.

Amit a kohézió ad, azt a fiskális szabályok elveszik

A kohéziós finanszírozás jelentőségének növekedése a közberuházásokban azt jelenti, hogy a tagállamok kevesebb saját forrást használtak fel közberuházásokra. Elméletileg azonban a kohéziós alapoknak ki kellene egészíteniük, nem pedig helyettesíteniük a nemzeti közberuházásokat.

Elisa Ferreira kohéziós biztos (képünk) szerint nem történt ilyen helyettesítés. “Nem hiszem, hogy a nemzeti közberuházások kiszorításáról lenne szó” – mondta a kohéziós jelentést bemutató sajtótájékoztatón.

“Ami történik, az az, hogy sok esetben, és különösen a 2008-as válságot követően sok országnak vissza kellett fognia a közberuházásait, hogy megfeleljen a makrogazdasági korlátoknak” – mondta Ferreira, aki szerint a kohéziós finanszírozásnak a teljes közberuházásban betöltött szerepe azért volt jelentősebb, mert a közberuházások mint olyanok zuhantak.

Ferreira biztos szerint az EU költségvetési szabályai megkövetelték az országoktól, hogy korlátozzák kiadásaikat. Mivel azonban sok ország nem tudta csökkenteni a normál kiadásokat, ezért a beruházási kiadásokra mentek rá – érvelt.  A kohéziós jelentés bemutatja, hogy a GDP-arányos állami beruházások a legtöbb uniós tagállamban csökkentek 2008 és 2016 között, de a legjelentősebb mértékben a kohéziós országokban, mielőtt 2016 és 2019 között részben helyreállt volna a növekedés.

Forrás: Euractiv

(Visited 7 times, 1 visits today)