Is the coronavirus the end of globalization? | Voices of Youth

Az ellenőrizetlen globalizmust egyre inkább a demokratikus kormányzást fenyegető veszély. A politikai döntéshozóknak át kell alakítaniuk a globalizációt, hogy enyhítsék annak negatív következményeit, ugyanakkor megőrizzék alapvető növekedésserkentő dinamikáját.

Az elmúlt évtizedben számos társadalomban a populista mozgalmak folyamatosan erősödtek a politikai palettán. Az 1990-es évektől eltérően, amikor a globalizációellenes mozgalom a neoliberális gazdasági integrációt ellenezte, és a fejlődő országokra helyezte a hangsúlyt, napjainkban a globalizációval szembeni ellenérzéseket a globalizáció fejlett gazdaságokban jelentkező hatásai miatti harag táplálja. A legjelentősebb globalizációellenes felhangokat a 2016. júniusi Brexit-szavazás az Egyesült Királyságban és Donald Trump elnök 2016. novemberi megválasztása az Egyesült Államokban tükrözte. Az Európai Uniót (EU) az euroszkeptikus politikai pártok, az észak-déli megosztottság, valamint az olyan fővárosokban, mint Budapest és Varsó, az EU-ról alkotott határozottan eltérő elképzelések fenyegetik.

A globalizáció legújabb korszakában sok háztartás életszínvonalának csökkenését tapasztalta a stagnáló vagy csökkenő bérek és a középosztálybeli életmód gyorsan növekvő költségei miatt, miközben a munkahelyek bizonytalanná válnak. A nacionalista érvek, miszerint a nyitott piacok és a globalizáció elszegényítette a középosztályt és szisztematikusan támadja a nemzeti identitást, jól hangzanak a társadalom azon szegmenseiben, amelyek kiábrándultak a jelenlegi rendszer állítólagos előnyeiből.

A bizonytalan helyzetben élők – a prekariátus néven ismert társadalmi osztály – kockázatai elsősorban technológiai tényezőkben vagy a gazdasági átalakulások rossz irányításában, nem pedig a kereskedelemben gyökereznek. Akárhogy is van, a bevándorlási hullámok – ami szintén jellemzője ennek az időszaknak – termékeny talajt biztosítanak a jobboldali politikának arra, hogy megragadja ezeket a frusztrációkat, és elmosódjanak az ok-okozati mechanizmusok, hogy mi okozza ezt a kárt, és ki profitál belőle.

A globalizációval szembeni elégedetlenség számos országban erőteljes politikai dinamikává vált. Ez visszahatást váltott ki a bevett politikai rendszerek és szereplők ellen, ami a populista és nativista platformok megjelenését ösztönözte. Ugyanakkor ez az elégedetlenség olyan belpolitikai környezetet teremtett, amely elősegíti a széles körű kereskedelmi protekcionizmust és a szigorúbb bevándorlási politikát.

Világossá vált tehát, hogy a féktelen és akadálytalan globalizáció olyan fenntarthatatlan modellt hozott létre, amely egyre nagyobb jövedelmi különbségeket teremt a nemzeteken belül és a nemzetek között. De ami ennél is fontosabb, a féktelen globalizmust egyre inkább a demokratikus kormányzás integritását fenyegető veszélynek tekintik. A politikai döntéshozók számára világszerte az az elsődleges kérdés, hogy miként lehet a globalizációt úgy átalakítani, hogy enyhítsük negatív következményeit, miközben megőrizzük alapvető növekedésserkentő dinamikáját.

Forràs: Carnegie Europe

(Visited 3 times, 1 visits today)